![[hun]](/images/flags/hun.png "Balatonföldvár környéke")
![[eng]](/images/flags/eng.png "English")
![[ger]](/images/flags/ger.png "Deutsch")
Cikkek
A Balatonföldvári Többcélú Kistérségi Társulás 2004. június 30-án alakult 13 település részvételével: Balatonföldvár, Balatonszárszó, Balatonszemes, Balatonőszöd, Bálványos, Kereki, Kőröshegy, Kötcse, Nagycsepely, Pusztaszemes, Szántód, Szólád, Teleki.
Területe 255 m², állandó lakosságának száma 12.371 fő.
A kistérségi települések rövid bemutatója egy-pár mondatban.
1. Balatonföldvár 
A magyar tenger déli parján Szántód és Szárszó szomszédságában találjuk a kistérség egyetlen városát, Földvárt. A nyaralóhely története 1896-ban indul, amikor a helyi fürdőegyesület megkezdte gyümölcsöző tevékenységét és átformálta az egykori Földvárpusztát egy hangulatos nyaralóhellyé. A századfordulót idéző patinás villák, a parti sétány védett platánsorával és a kikötő e kor örökségei. De ha itt járunk nem szabad kihagyni a löszfal tetején futó kelta sétányt sem, ahonnan szinte az egész Balaton elénk tárul a maga nyugodt szépségében. A település hazai és nemzetközi vitorlásversenyek otthona évtizedek óta, zenei fesztiváljai tömegeket vonzanak évről évre. Szabadtéri szípada az utóbbi időben éledt újjá: koncertek, színdarabok, előadóestek gazdagítják a nyár programkínálatát.
Balatonföldvár története külön cikkénk megtalálható a honlapon.
Kiállításai és látnivalói:
- Neves villák: Bajor Gizi, Széchenyi Zsigmond, báró Korányi Frigyes, Kandó Kálmán, Rákosi Jenő, Rákosi Szidi, Rákosi Viktor villája
- A kikötő gyaloghídja ( Magyaroszág egyetlen többtámaszú vasbeton szerkezetű hídja - ipari műemlék )
- Galambsziget - a kikötő építésekor mesterséges alakították ki
- Római katolikus templom ( tervezte: Irsy lászló, 1944-ben szentelték ) különleges színes üvegablakai
- Kápona - 1897-ben épült Kármelhegyi Boldog asszony tiszteletére
- Kápolna melletti parkerdő
- Országzászló
- Kvassay sétány
Elérhetősége: www.balatonfoldvar.hu
2. Balatonszárszó 
A Balaton déli partján elhelyezkedő, 2170 lakosú település. A Külső-Somogyi dombság ölelte völgyben fekszik, neve is erre utal: szárazaszó, szárazvölgy. Szent László királyunk 1082-ben kelt oklevelében említi először nevét Zarosozow alakban. A közelmúltban történt régészeti jelenlétére utalnak a III-IV. századból származó csont és cserép maradványok. A település a középkorban templomos hely volt, 1233-ban említik kápolnáját, melyet Bertalan veszprémi püspök építtetett. A középkori falvakhoz hasonlóan változtatta a helyét, az 1745-ös egyházlátogatási jegyzőkönyv már a mai helyét említi.
Nevezetességei és látnivalói:
- József Attila Emlékmúzeum
- József Attila első nyugvóhelye a helyi régi temetőben
- József Attila szobra az általános iskola előtti parkban
- József Attila - emlékmű a vísúttal szemközti parkban
- Népi jellegű lakóházak
- Egytornyos neoromán katolikus templom
- Református klasszicizáló, késő barokk stílusú templom 1843-ra készült el
Elérhetősége: www.balatonszarszo.hu
3. Balatonszemes 
Balatonszemes a Balaton déli partjának közepén, a 7-es főút mentén, Balatonlelle és Balatonszárszó között, egy enyhe lejtős dombháton fekszik. "Faluszemes", elsősorban a Budától déli irányba haladó főpostaút melletti fekvése, stációja miatt a történelem folyamán már nagyon korán ismert és kiemelt település volt.
Régészeti leletek jelzik, hogy ezen a településen már a kelták, a rómaiak és a honfoglaló magyarok is jelen voltak. Balatonszemes neve nyelvészeti vizsgálatok alapján a szláv eredeű Blatne-Balatin ( "sáros tó" ) és a "szem" magyar főnév összetételéből származik.
Szemes valószínűleg az őrhely szerepét töltötte be, hiszen a rómaiak fontos hadi és kereskedelmi útja a település közelében haladt, s később a török hódoltság idején harci cselekmények színhelye volt.
Már 1338-ban Zemes alakban feltűnik a falu neve, és 1449-ben is, mint Balaton Zemes. A község területén két emlék is mutatja, hogy a település jóval korábbi, mint azt az oklevelek bizonyítják: a falu pébániatemploma, valamint a falu déli részén épült egykori pálos kolostor. Szemes első temploma XI-XIII. század között épült a Szent Istváni törvény nyomán. A község nagy része és benne a templom is a tatárjárás idején jelentős károkat szenvedett. Ezt követően a helyreállítás során megújították és jelentősen bővítették, valószínűleg azért is, mert a lélekszám növekedése ezt kívánta. A pálos kolostor alapítása 1323-ra tehető, melyben szegény remete szerzetesrend működött. Az 1526-ot követő első szórványos török vonulások és portyák döntő változást hoztak a környék életében. A pálos rend fokazosan kiürítette kolostorait, s a biztonságosabbnak tűnő felvidékre vonultak vissza. A kolostor téglaanyagát és köveit a XVIII. században elhordták, feltárása a mai napig nem kezdődött meg. A közelben volt egy kút is, melyet a nép "barátok kútja" néven emleget.
Nevezetességei és látnivalói:
- Római katolikus templom
- Hunyady - kastély
- Postamúzeum
- Postás - emlékmű a múzeum udvarán
- Bagolyvár
- Sapkadomb ( vaskori halomsír a temetőben )
- Eötvös Károly nyaralója
- Latinovits Zoltán Múzeum
- Melocco Miklós Latinovits Zoltán - szobra
- Az egykori "Freak of The Week" szülőfaluja
- Reich Károly grafikusművész emlékiállítása
Elérhetőség: www.balatonszemes.hu
4. Balatonőszöd 
A falu 900 éves, de a régészeti leletek azt bizonyítják, hogy i.e. 3000 évvel ezelőtt települtek ide emberek. A római birodalom idején virágzó kultúra volt a Balaton közelében. Nevét valószínüleg az Ősz személynévből kapta. Először egy 1082-ből származó oklevél említi Preadium Euschud alakban, de 1229-ben már Villa Euseed formában írnak róla. Jelentős templomos hely volt a középkorban. Erre utal, hogy a Székesfehérvári káptalan birtokai között szerepel. A török hódoltság idejéből származó 1563-as adóösszeírás hat házat sorol fel. A XVI. század végén a tihanyi vár tartozékai között említik. Feltehető, hogy polgárai a töröknek és a magyarnak is adóztak. A török időket mindössze négy család vészelte át. 1807-ben a piaristáké lett a település, amelynek ekkor már a katolikus mellett, refomátus temploma is volt.
Nevezetességei és látnivalói:
- Népi lakóházak
- Kormányüdülő
Elérhetősége: www.balatonoszod.hu
5. Bálványos 
A több mint félezer lakosú Bálványos Somogy megye északi részén, a Balatontól 11 km-re, a Gyugy-tető lábánál fekszik egy észak-déli irányú völgyben. A település megközelíthető a Szántód-Kaposvár útról leágazó emelkedő, kanyargós úton. Érdemes felkapaszkodni, mert fentről pompás kilátás nyílik a Balatonra, egészen Almáditól Révfülöpig. Jó idő esetén dél felé (Sérsekszőlős irányában) a kapolyi erdőkig gyönyörködhetünk a látványban.
A völgyet két patak alakította ki, ezek ma már halastavakat táplálnak, horgászati lehetőséget nyújtva e sport kedvelőinek. Bálványoson hagyományos volt a fafaragás, mindennapi használatra készítettek jellegzetes bútorokat. A házak korszerűsítésekor a kemencék kikerültek az udvarra, ma már csak lakodalmakkor és a húsvét utáni első vasárnapon megtartott búcsúkor sütnek bennük kalácsot. Évente megrendezik a farsangi és a szüreti mulatságokat.
Nevének eredete: "A bálvány kőoszlop, határkő főnévből származik. jelntése: bálványos falu, vagyis olyan falu, amelynek nevezetessége valamely oszlop." A legenda szerin Koppány menekülő, maradék hadainak nyújtott menedéket a falu.
Nevezetességei és látnivalói:
- Római katolikus templom, amely 1780-as években épült
- Református templom, amely a hívek adakozásából épült 1836-ban
- Satzger ( vagy Takács ) kastély
- Népi jellegű műemlék házak
6. Kereki 
Kereki Község a Balatontól 6-km-re a Szántód- Kaposvár között húzódó 6505 sz. összekötő közút mentén található. Nevének eredete: "A kerek főnévi képzős származéka. A kerek szó körhöz hasonló erdőt jelöl (kerek erdő)." Mások szerint: az idők folyamán elpusztult kerek templomáról kapta nevét.
Első írásos emléke 1193-ból származik, amikor III. Endre az itt elterülő birtokokat a „Fehérvári János lovagok” rendjének adományozta.
A Tihany - Szántód révtől Szlavoniába vezető hadi és kereskedelmi út védelmére épült Fejérkő vár romjai érdekes turisztikai látványosságként ma is megtekinthetők.
A vár építésének időpontja pontosan nem ismert feltehetőleg a XII.-dik században építették. Első okleveles említése 1330- ból ismert amikor Czikó a várnagya, majd 1368-tól Besenyő János nevét említik az oklevelekben.
Nevezetességei és látnivalói:
- Fehérkő vára, más néven kereki Katonavár vagy Kupavár
- Római katolikus templom, 1830-ban klasszicista stílusban épült
- Harangláb, amelyet a reformátusok építettek
Elérhetősége: www.kereki.hu
7. Kősröshegy 
Magyarország legnagyobb hídja, az 1872 méter hosszú és 88 méter magas Kőröshegyi Viadukt. Ez az épímény országos ismertséget szerzett a Balaton-parti községnek, de a település más látványosságokkal is büszkélkedhet. Nevének eredete: A legnagyobb valószínűség szerint a kőrisfáról kapta nevét. A - hegy utótag Somogyban csak dombot jelent. Kőröshegyet félkörben dombok veszik körül.
Nevezetességei és látnivalói:
- Római katolikus templom ( 15. század második fele ) Gótikus stílusban építette: Báthory István országbíró
- Református templom ( 17. század eleje )
- Széchenyi - kastély
- Népi parasztházak
- Dézsma pince
- Kőröhegyi völgyhíd
Elérhetősége: www.koroshegy.hu
8. Kötcse 
A Somogyi-dombság északi szélén, a Balatontól 9 km-re fekszik. Nevének eredete: "...személynévi eredetű, a kék melléknév -csa képzőbokros származéka a személynév, amelyből helységnév lett ( Kékcse ⇒ Kecse ⇒ Köccse, rövidülés labializáció ).
Az első írásos említése II. Endre korából, 1229-ből való: Keccha Inferior ( Alső-Kötcse ) és Keccha Superior ( Felső - Kötcse ). A 14-15. században a székesfehérvári káptalan tulajdona volt. A török hódoltság idején elpusztult, majd az Antall család, az akkori tulajdonosa telepítette újra az őslakosok mellett Hessen tartományból érkező evangélikus német jobbágyokkal. Somogy településeinek nagy részén a XVIII. században számos kisnemesi kúria épült. Különösen jellemző ez Kötcsére, ahol tizenkét kúriában laktak a kisnemesek.
Nevezetességei és látnivalói:
- Újkőkori, ókori, régészeti leletek
- Középkori érmeleletek
- 19 egykori kisnemesi kúria, melyekbők 9 ma is áll, köztük a Kazay-kúria, a Kersű-kúria, az Antall-kúria, a Bíró-kúria (Békavár), a Csepinszky-kúria, a Miklós-kúria
- Evangélikus templom: késő barokk stílusú, 18. század vége
- Római katolikus templom
- Református harangláb
- Iskola múzeum a volt evangélikus "oskolaház"-ban
9. Nagycsepely 
Nagycsepely a Balatontól délre, Balatonszárszótól 15 km-re fekvő kisközség, amely a szomszédos településekkel - Kötcsével, Szóláddal és Telekivel - együtt ún. zsáktelepülés - csoportot alkot a külső-somogyi dombságban. A csendes, nyugalmas környezetet, amely csodálatos panorámával párosul, mind a hazai, mind a külföldi turisták felfedezték.
Nevének eredete: "...eredetét ugyancsak vitatják. Az egyik feltevés szerint az 1150-ben lejegyzett Sepel személynévből ( mely török vagy szláv eredetű ), egy másik szerint a magyar népies cseplye ~ csepely "sarjadék erdő, bokros cserjén hely" jelentésű szóból származik." Ő személynévi erdetűnek tartja. A nagy előtag megkülönböztető szerepű, és a 20. század elején kapta a község, az országos közigazgatási rendezéskor.
1855-ben a kolerában elhunyt a lakosság 20 %-a. A falu mai képe az 1900-as évekre alakult ki. Ebben az időben lakóinak száma 1050 fő volt. A II. világháború végén a lakosságot rövid időre kitelepítették, de a faluban nem voltak harci események. A tsz-ek szervezéséből a falu nagyobb része kimaradt, habár két termelőszövetkezet is létezett 1951-1959 között. Ezek érdekessége, hogy az egyikben az un. "kulákok", másikba a "szegények" voltak.
Nevezetességei és látnivalói:
10. Pusztaszemes 
Balatonföldvártól délre 10 kilóméterre, a Kősöshegy-Pusztaszemesi völgy déli részén fekszik. Területén ered a kőröshegyi Séd-patak és a Jaba-patak is. Vízrajzi érdekessége; hogy völgyi-vízválasztó a Séd északra, a Jaba délre folyik, forrásuk egymástól kb. 200-300 méterre van.
Nevének erdete: "... A szem köznév származéka. Valószínűleg a gyepűvédő őrszemek települését jelöli a falunév. Valószínübb azonban, hogy a puszta személynévből keletkezett. Az előtag arra utal, hogy a település a török hódoltság alatt elnéptelenedett. A település védett műemléke a Kossuth utca 61. szám alatt található Magtár, mely 1879-ben épült.
Nevezetességei és látnivalói:
- Római katolikus templom, amely 1860-ban épült. Védőszentje: Szent Vendel
- Az I. és II. világháború áldozatainak emlékműve
- Népi lakóházak
11. Szántód 
Somogy legöregebb, ugyanakkor legfiatalabb települése Szántód. A tihanyi apatság alapítólevelében is tesznek említést róla, de önálló településként csak 1997 óta létezik a balatoni kisközség. Az északi parttal való összeköttetés egyidő a faluval, már egy 1211-es birtokösszeíró levélben szerepel a rév kifejezés, amely máig biztosítja a gyors és egyszerű összekötetteést az északi és déli part között.
Nevének eredete: "... A földművelésre kötelezett szolgálónépek lakóhelyét jelöli, akik az uradalom eszközeivel szántottak. A tihanyi apátság birkoka volt. ... A települést az 1055-ben kelt Tihanyi Alapítólevél még Koku Zarma néven említi. Az 1211-es oklevél még a régi nevét is leírja: Choczoma. Az új név ( Szántód ) tehát a két időpont között keletkezett."
Kiállításai és látnivalói:
- Szántódrév ( Tihanyi utca )
- Szántódpuszta Majorsági Múzeum
- Szántódpuszta Kristóf Kápolna
- Szántódpuszta Régi temető
- Szántód Szent Kristóf szobor
- Szántód Kossuth szobor
- Szántód Kereszt
- Szántód Fenyveserdő kilátó-domb
Elérhetősége: www.szantod.hu
12. Szólád 
Szólád Külső Somogy északnyugati sávjában, Balatonszárszótól délre fekszik. Ez a terület, mely a dunántúli dombság északkeleti része, szerkezetileg, felszín-alaktanilag, éghajlati, növényzeti és talajviszonyait tekintve olyan nagy mértékben különbözik a tőle délre eső Belső-Somogy névvel eklülönített tájegységtől, hogy önálló tájképi vonásai miatt középtájnak minősíthető. Szólád neve feltehetően szláv alapú személynévből keletkezett, magyar névadással. Írott formában 1229-ből ismerjük: Villa S. Nicolai de Zoulat. Az Árpád-kori Szólád a Hadúti dűlőben élt.
Nevezetességei és látnivalói:
- Európa-díjas löszpincesor
- Református templom, amely 1896-ban épült
- Római katolikus templom, 1775-1782 között épült
- Turul fogadó
- I. világháborús emlékmű
- II. világháborús emlékmű
- Kilátó az Almann - tetőn
- Nezde - Kupa-Koppány vezér Emlékpark, szoborpark
Elérhetősége: www.szolad.hu
13. Teleki 
Somogy megye északi részén, az un. Külső-Somogyi dombság területén, a Balatontól ( Balatonszárszótól ) délre 10 km-re található, zsák település.
Nevének eredete:" A telek főnév -i kézős származéka. A szó régen földművelésre, növénytermesztésre alkalmas területet is jelentett."
Első említése 1211-ből való, amelyben a Tihanyi Apátság birtokai közt szerepel, akkori elnevzése Villa Theluky. IV. Béla az esztergomi johannitáknak adta, majd a Nyulak-szigetén ( Margit-szigeten ) élő apácák birtokai közé tartozott. A törökökig ismét a Tihanyi Apátságé. A török időkben a lakosság száma nagyon megfogyatkozott.
Nevezetességei és látnivalói:
- Műemlék katolikus templom, amely a temető területén áll, a falu és térség egyik leghíresebb műemléke, az Árpád-kori templom. A szentély eredeti Román kori, a hajó 18. századi újjáépítés, a sekrestyének csak az elapfalai léteznek
- Református templom
- Helytörténeti múzeum