![[hun]](/images/flags/hun.png "Kereki várrom")
![[eng]](/images/flags/eng.png "English")
![[ger]](/images/flags/ger.png "Deutsch")
Cikkek
Somogy megye területén több kisebb-nagyobb erődítmény állott a középkor folyamán, ám legtöbbjüknek mára már csak emléke maradt; vagy a harcok során pusztult el vagy - miután szerepét betöltötte és feleslegessé vált - építkezésekhez hordták el a falakat alkotó köveket.
Balatonföldvártól 18 kilóméterre Kereki községben található egy régi várrom.
Fejérkő-vára
A vár rövid története:
A nép Kupavárnak, vagy Katonavárnak nevezi, a szakirodalom Fehérkő néven ismeri. (Somogyban, Koppány egykori szállásbirtokán minden várat Kupavárnak nevez a nép.) Csánki Dezső azonosította ezt a romot Fehérkő (Feyerkew) várával, az azonosítást Békefi Remig is elfogadta. A vár eredetileg fehérre lehetett vakolva, fehér színe messze világított a környező erdők haragos zöldjéből.
A szabálytalan alaprajzú, ellipszis alakú vár romjai Kereki községtől (Somogy megye) délnyugatra, a Levelesi erdő északi részén emelkedő 283 méter magas Várhegyen találhatók. A vár legnagyobb része téglából épült, követ csak egyes falrészek alapozásánál, a bejáratok, ablakok keretezéseinél, párkányoknál és a kaputorony alapjainál használtak. Somogyban ugyanis nincs terméskő! A vár bejárata a legkönnyebben megközelíthető déli oldalon volt, ahol fahíd vezetett át az 5-6 méter mély és 6-8 méter széles várárkon a felvonóhidas kapuhoz. A déli kapu felett emelkedő kaputoronyhoz csatlakoztak a külső falhoz derékszögben épült lakószárny épületei, melyeket a külső falhoz hasonlóan téglából raktak, és a kisméretű várudvart fogták közre. A vár romjai ma csak egy emelet magasságban állnak, azonban eredetileg kétemeletesek voltak. Legerősebb falmaradványa a délnyugati, 10-12 méter magas saroktoronyszerű része, melynek hatalmas külső falsíkján 6 méter magasságban hengerpárkány fut végig, benne gótikus kőmaradvánnyal és az emeletre induló folyosó boltozatának nyomaival. A várudvart övező fal és pillérei kb. 1,5 méter vastagságúak. A helység első említése 1193-ban kelt oklevélben történik, amikor III. Béla király a János lovagokat a korábban nyert adományaikban, köztök "Querequi"-ben is megerősíti. Később, 1229-ben "villa Kerekqui" néven szerepel, midőn II. Endre király a pannonhalmi apátság és a székesfehérvári káptalan közötti birtokviszonyokat rendezi. A XIV. század elején plébániáját is említik. A vár építésének pontos idejét nem ismerjük, de feltehetően a XIV. század első évtizedeiben keletkezhetett. Első ismert várnagyát, Czikót, az 1336. évi oklevél nevezi meg. Zsigmond király 1396. augusztus 13-án kelt oklevelével Marczali Miklós temesi ispánnak és rokonainak adományozta a török elleni küzdelmekben szerzett érdemeiért Fehérkő várát, aki azonban a király ellen 1402-ben fellázadt főurak közé állt. Amikor a királyhoz hű urak a lázadást leverték, 1403-ban Fehérkő várát is ostrommal elfoglalták. Az ostrom során megsérült falakat 1408 körül kijavították, még ebben az évben az időközben kegyelmet kapott Marczali Miklós a várat visszakapta. Enyingi Török Péter birtoka 1467-ben, melyet 1474-ben Mátyás király Báthori István országbírónak adományozott. Miksa császár 1494-ben ostromolta a várat, amely ostrom után évekig üresen állt. A ""castrum diritum Fehérkő -t II. Ulászló 1495. május 25-én új adományként adta a Báthoriaknak, melyet 1530-ban Báthori Andrástól Perneszi Ferenc vett meg. A török terjeszkedése idején 1540 után a visszavonuló magyarok a még megmaradt falakat felrobbantották, nehogy az ellenség a várat használni tudja. A hódoltság alatt a vár a töröké, 1598-ban pedig a tihanyi vár tartozéka volt. A XVII. század közepén 1665-től ismét a Perneszi család birtoka, amit 1695-ben Perneszi Zsigmond Babocsai Ferencnének adott el. Később falait széthordták, és anyagának egy részét 1830-ban az új Kereki templom és az annak közelében épült, de már elpusztult vadászkastély építésénél használták fel. A várat az 1960-as években az OMF tárta fel, és a romokat Koppány Tibor (OMF) építész vezetésével konzerválta.
